Interjúalanyom Honti Kornélia, aki a Műegyetem Közlekedésmérnöki Karán végzős hallgató, és egy puszta véletlen sodorta a fordítói pályára. Bár kicsi kora óta szereti az idegen nyelveket, korábban nem ezen a területen képzelte el magát, ám utólag nagyon örül, hogy így alakult.

Szokatlan, amikor valaki műszaki területről a fordítás felé veszi az irányt. Mikor fogalmazódott meg benned ez a lehetőség, régóta tervezted, vagy véletlenül alakult így? Mi volt az első munkád?

Egy véletlen megkeresésnek – és nagyon kedves ismerősömnek – köszönhetem, hogy jelenleg is fordítóként dolgozom. Egy gyógynövényekről szóló könyv fordításával bíztak meg, amely elég hosszú és részletes volt ahhoz, hogy a fordítás alapjait magamévá tegyem. Ez volt a legelső munkám, majd aztán a referenciám is, így egy fordítóirodánál kaptam állást, a műszaki fordítás pedig mérnöki tanulmányaim miatt kézenfekvő volt.

Milyen típusú szövegekkel foglalkozol? Melyik megbízásodat szeretted eddig a legjobban?

Elsősorban műszaki szövegekkel foglalkozom. Felhasználói kézikönyveket, szervizkönyveket, egyéb használati útmutatókat fordítok. Ennek ellenére – bár nem műszaki szöveg – a sportfogadások promóciós anyagait kedvelem a legjobban; ha egy szövegtípust kellene kiemelni, ez lenne az. A műszaki szövegeken belül szeretek a megadott határok között változatos leírásokat fordítani. Mivel a fordítás tud monoton is lenni, így akkor élvezem a leginkább a munkát, ha van benne valami újdonság, kicsit más a szöveg terminológiája, más termék leírását tartalmazza, vagy másik fordítóprogramot kell hozzá használni.

Hogy néz ki egy tipikus napod fordítóként? Milyen napszakban dolgozol?

Nagyon változatos napszakokban szoktam dolgozni. Akkor tudok a legjobban koncentrálni, ha a fordítással kezdem a napot, de ez meglehetősen ritkán fordul elő. Általában délután szoktam fordítani, de időnként előfordul az éjszakázás is. Ha van egy olyan projekt, amivel élvezetes foglalkozni, akkor tényleg nehéz abbahagyni, és ha még a határidő is sürget, akkor könnyű belecsúszni az éjszakába.

Otthon szoktam fordítani, általában a kanapén, ami nem túl ergonomikus, de így a legkényelmesebb. Természetesen az internetelérhetőség is nagyon fontos, mert gyakran kell utánanézni 1-1 témának vagy nehezen lefordítható kifejezésnek.

Sokak szerint a szakfordítás, főleg a műszaki anyagok fordítása monoton, „robotmunka”. Neked mi a véleményed, miért gondolod, hogy a fordítás élvezetes munka is lehet? Szükség van hozzá a kreativitásra?

Valóban van egy monoton oldala is a szakfordításnak, mégis élvezetes, mert szinte az összes megbízásban van valami kihívás. Mivel általában minden projekt más termékkel kapcsolatos, így nagyon változatos témákról lehet fordítani: autótípusok szervizkönyvei, röntgengépek felhasználói kézikönyve, gumiabroncsok, nyomtatók, vonalkódolvasók leírása, promóciós szövegek stb. Mindig más témába kell beleásnom magam, így nagyon sok érdekes dolgot tanulhatok meg munka közben.

A fordítástámogató szoftverek használata a szakfordításban manapság alapvető. Szerinted mennyire egyszerűsítik a fordítást? Melyek azok a funkciók, amelyek elengedhetetlenek a munkához?

Sokkal egyszerűbb fordítóprogrammal dolgozni, a gyorsaságban segít leginkább. A legfontosabb funkciói a terminológiagyűjtemény és a memória. A terminológia az adott szöveg legfontosabb kifejezéseit tartalmazza, aminek a segítségével jóval egyszerűbb magyar megfelelőt találni a specifikus szavakra. A memóriában pedig hosszú időre visszamenőleg megtalálhatóak az adott projekthez tartozó lefordított mondatok, így ha mondatismétlődés vagy mondatrész-ismétlődés van a szövegben, azt nem kell újra lefordítani. Bár a szoftverek sokat segítenek a munkában, mindig kellő kritikával kell fogadni a gépi megoldásokat, hiszen előfordul, hogy éppen a segédeszközök átgondolatlan használata miatt sikerül helytelenül fordítani egy mondatot.

Fordító szemmel nézve az ember akarva-akaratlanul belebotlik félrefordításokba, és kiemelt figyelmet szentel az éttermi étlapok idegen nyelvű változatainak. Találkoztál a munkád során, vagy a hétköznapjaidban valamilyen félrefordítással? Ha emlékszel, tudnál említeni egy példát?

Nagyon gyakran találkozni félrefordításokkal étlapokon, használati útmutatókban vagy akár a filmekben. Nem kell hozzá aktívan fordítóként dolgozni, hogy észrevegyük ezeket a hibákat, az ismerőseim körében is jókat szoktunk derülni 1-1 szerencsétlenül fordított kifejezésen. Sajnos saját fordításaim között is előfordult már ilyen, ezeken utólag jót nevettem. Konkrét példát nehéz kiemelni, de gyakori jelenség, és nagyon zavaró, amikor egy termék leírását gépi fordítással végzik. Pár hónappal ezelőtt egy minőségi jégkorongos fejvédő leírását olvastam, amit géppel fordítottak le, a szöveg szinte értelmezhetetlen volt, így az egész terméket igénytelen hatásúvá tette.

Milyen területen szeretnéd kipróbálni magad a későbbiekben?

Teljes mértékben elégedett vagyok a műszaki fordítással, ettől sokkal eltérőbb területre nem feltétlenül szeretnék elmozdulni, ami a fordítást illeti.

Végezetül, milyen tanácsot adnál azoknak, akik szeretnének elindulni a fordítói pályán? Szerinted milyen készségek szükségesek ahhoz, hogy valaki jó fordító legyen?

Mivel nem vagyok régóta a pályán, így nem gondolom, hogy én adhatnék a leghitelesebben tanácsot bárkinek, aki fordító szeretne lenni. Az mindenképpen fontos, hogy stabil nyelvtudása legyen, legalábbis a szövegértésben mindenképpen jónak kell lennie. Nem árt, ha jól tud fogalmazni, és a helyesírásra is oda kell figyelni, de természetesen munka közben lehet a legtöbbet fejlődni. Szerencsére nagyon sok mankó van a segítségünkre, úgy mint a helyesírás-ellenőrzés, illetve a fordítómemória, amely használatával a mondatok megfogalmazása is egyszerűbbé válik.

Előfordul, hogy a fordítás tényleg monoton munka, ennek viszont megvannak az előnyei is, hiszen ha egyszer rááll az agyunk egyfajta sémára, akkor gyorsan lehet haladni. Számomra továbbá előnyös az is, hogy a rugalmas időbeosztás által – jó szervezéssel – valahogy több feladat elvégzése férhet bele egy napba, amely összességében segítséget jelent egy fiatalnak a pályája alakításában.

Köszönöm az interjút Kornéliának!

Ha érdeklődsz a fordítás iránt, és szeretnél értesülni a további interjúkról, akkor kövesd a Fordítóblog Facebook-oldalát!